Életjáradéki szerződés
Fedezze fel az életjáradéki szerződés előnyeit és kockázatait! Részletes útmutató ügyvédi tanácsadással az Újváry Zsolt Ügyvédi Irodától.
Életjáradéki szerződés részletei és előnyei
Az életjáradéki szerződés sokakat érinthet, akik biztosítani szeretnék időskori megélhetésüket, miközben optimalizálnák tulajdonuk hasznosítását. Ennek a szerződési formának a célja, hogy valamilyen vagyontárgy, leggyakrabban ingatlan, ellenében havi rendszeres járadékot kapjon az eltartott.
Az életjáradéki szerződés fogalma
Az életjáradéki szerződés lényege, hogy az eltartásra igényt tartó személy valamilyen vagyontárgyat – általában ingatlant – ajánl fel. Cserébe havi pénzbeli juttatást, azaz járadékot kap az eltartott. Az ilyen szerződéseknél nincs személyes teljesítési kötelezettség, így nincs akadálya annak, hogy az életjáradékot egy jogi személy folyósítsa. Gyakran találkozhatunk olyan cégekkel, amelyek idősek lakásáért cserébe nagy összegű havi járadékot vállalnak.
Az eltartott jogai
Tartási szerződés esetén az eltartott a számára megfelelő gondozásra van jogosult, míg életjáradéki szerződés esetén a felek általában havi rendszeres járadék folyósításában állapodnak meg. A szerződés megkötésekor a vagyontárgy, amely általában egy ingatlan, az eltartó személy tulajdonába kerül. Az eltartottnak biztosítékra van szüksége, hogy az eltartó nem hagyja őt magára vagy nem teszi ki a lakásából. Ezért az eltartott jogainak védelmére lehetőség van, hogy az ingatlanra tartási jogot jegyezzenek be az eltartott javára.
Ha az eltartott úgy érzi, hogy az eltartó megszegte szerződéses kötelezettségeit, tartási jog alapján követelését akár végrehajtás útján is érvényesítheti az ingatlanból. Az életjáradéki szerződés megkötésekor ügyvéd közreműködése javasolt, hiszen a szerződést ügyvéd által ellenjegyzett okiratban kell rögzíteni.
A szerződés módosítása és megszüntetése
Az életjáradéki szerződések hosszú évekre szólnak, és ez idő alatt a felek viszonya vagy anyagi helyzete megváltozhat. Ilyen esetekben lehetőség van a szerződés módosítására, akár bíróság általi módosítására is. A módosítás érintheti a gondoskodást, de akár életjáradék fizetésére történő átváltását is.
A bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy az életjáradék fizetése megfelel-e az eltartott érdekeinek. Ha az eltartott állapota olyan, hogy gondozást igényel, az életjáradék fizetése nem biztos, hogy teljesítheti a szerződés célját. Ilyen esetekben a szerződés megszüntetése is indokolt lehet.
Miért szerencseszerződés?
Az életjáradéki szerződések az eltartott haláláig tartanak, így az eltartás időtartama előre nem meghatározható. Ez a szerencse eleme, mely miatt a felek előre nem tudhatják, hogy az eltartó által nyújtott gondoskodás arányban lesz-e az eltartott által átadott vagyontárgy értékével. Például, ha az eltartott nem sokkal később meghal a szerződés megkötése után, az eltartó számára kedvező lehet, hiszen viszonylag rövid ideig kellett eltartania az eltartottat.
Hasznos tanácsok
Az életjáradéki szerződés megkötésekor fontos, hogy a felek részletesen szabályozzák a jogosultat megillető jogokat és az eltartó kötelezettségeit. Az eltartónak célszerű pontos nyilvántartást vezetnie a gondozás mértékéről és költségeiről, hogy később igazolni tudja az eltartás mértékét az örökösök felé.
Az eltartottak számára lényeges, hogy mindig kérjék a tartási jog bejegyzését ingatlanbiztosítékként. Ha az eltartott úgy érzi, hogy nem kapja meg a szerződésben vállalt eltartást, a bírósághoz fordulhat a szerződés megszüntetése érdekében.
Az életjáradéki szerződés mindkét felet kockázatokkal terheli, ezért célszerű megfelelő jogi tanácsadást kérni a szerződés megkötése előtt. Az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda készséggel áll rendelkezésre az életjáradéki szerződés megkötése vagy annak módosítása esetén.
Birtokvédelmi eljárás: mi az és hogyan működik?
A birtokvédelmi eljárás olyan jogi eszköz, amely lehetővé teszi a birtokos számára, hogy megvédje a birtoklásához fűződő jogait. Mindannyian találkozhatunk a birtoksértés különböző formáival, például zajos szomszédokkal vagy jogtalan zárak cseréjével. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a birtokvédelmi eljárás lényegét, céljait és lefolytatásának módját.
Ki a birtokos és mi a birtok?
A jog szerint a birtoklás a dolog feletti uralmat jelenti. Köznapi nyelven ez azt jelenti, hogy az a birtokos, akinél az adott dolog jelenleg van, vagy joga van arra, hogy nála legyen. A birtokos birtokvédelemre jogosult, ami azt jelenti, hogy megvédheti a birtoklását különböző jogi eszközökkel.
Például, egy bérleti szerződés esetén, ha a bérlő rendesen fizeti a lakbért, és a tulajdonos átengedi neki az ingatlan használatát, akkor a bérlőnek van erősebb joga a birtokláshoz. Ha a tulajdonos jogtalanul megfosztja a bérlőt a birtoklástól, a bérlő birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet.
Mit jelent a birtoksértés?
A birtoksértés azt jelenti, hogy valaki megfosztja a birtokost annak a lehetőségétől, hogy birtokolja az adott dolgot, vagy hogy úgy birtokolja, ahogy szeretné. Ha valaki birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják, akkor birtokvédelemre jogosult és kérheti a birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
Tipikus birtoksértő magatartások
A tulajdonos és a bérlő viszonya
Egy tipikus birtoksértő magatartás a tulajdonos és a bérlő viszonyában figyelhető meg. Ha például a tulajdonos zárat cserél és nem engedi be a bérlőt, vagy rendszeresen, bejelentés nélkül látogatja, zaklatja a bérlőt, akkor birtoksértés történik. Ilyen esetekben a bérlő birtokvédelmi eljárást indíthat.
Közös használatú helyiségek kisajátítása
A közös használatú helyiségek kisajátítása is birtoksértést eredményezhet. Például, ha valaki a közös kertet elkeríti és kizárólagosan használja, az zavarhatja a többi tulajdonostárs jogait. Ilyenkor a tulajdonostársak birtokvédelmi eljárást kezdeményezhetnek.
A birtokvédelmi eljárás megindítása
A birtokos egy éven belül kérheti a jegyzőtől az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amit birtokvédelmi eljárás keretében tehet meg. A jegyzői birtokvédelmi eljárást a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. Kormányrendelet szabályozza.
A birtokvédelmi eljárást annál a jegyzőnél kell megindítani, aki területileg illetékes ott, ahol a birtoksértés történt. Az eljárás megindításához egy formanyomtatvány kitöltése és az illeték befizetése szükséges. A formanyomtatványon szerepelnek a felek adatai, a birtoksértés leírása és a bizonyítékok.
Az eljárási határidő és a jegyzői döntés
A jegyző eljárási határideje 15 nap, ebben az időszakban bírálja el a kérelmet. Az eljárás során lehetőség van szemlére, személyes meghallgatásra és tanúmeghallgatásra is. A jegyző által hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, de jogszabálysértésre hivatkozással bíróságon megtámadható.
